A KKE-6 és a balti piacok modern kiskereskedelmi ingatlanállományának mintegy 20 millió négyzetmétere több mint 15 éves, ami növeli a felújítás, az újrapozicionálás és a szelektív újrafejlesztés iránti igényt.
Az elmúlt években nemcsak a költségek, a technológiai elvárások és a projektek összetettsége változott meg az építőiparban, hanem a megrendelők és a kivitelezők viszonya is. Kontrolláltabb, dokumentáltabb és transzparensebb működés veszi át a korábbi együttműködések helyét. Egy nagyobb beruházásnál ma már a szakági koordináció, a költség- és ütemezési kontroll, a változások kezelése és a megrendelői döntések támogatása éppúgy az építőipari kivitelezés részévé válik, mint maga az építés folyamata.
Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz. A szeptember 24-én az Aquaworld Resort Budapest helyszínén megrendezett nagyszabású szakmai fórum középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak. A több mint 30 éves múltra visszatekintő HAD Group rendezvényének fókuszában nem pusztán a helyzetértékelés, hanem a jövő lehetséges irányainak és az együttműködésben rejlő üzleti lehetőségeknek a feltárása állt.
Európában a dolgozók több mint fele hátfájással küzd, és hasonlóan sokan szenvednek nyak-, váll- vagy karfájdalmaktól – derül ki az Eurofound 35 európai országban, köztük Magyarországon végzett felméréséből. A több mint 36 ezer munkavállaló jelentős része ráadásul rendszeresen ismétlődő kéz- és karmozdulatokat végez, fárasztó vagy fájdalmas testhelyzetben dolgozik, illetve munkaidejének nagy részét ülve tölti. A magyar dolgozók az európai átlagnál is nagyobb arányban érzik magukat fizikailag kimerültnek a munkájuk miatt.
Miközben a magyar ipari-logisztikai piacon országosan nőtt a bérlői aktivitás, Budapest környékén 14,8 százalékra emelkedett az üresedési ráta, a regionális piacokon viszont 10,5 százalékra csökkent. A CBRE szerint a fővárosi agglomerációban a spekulatív fejlesztések előrefutottak a kereslethez képest, vidéken ugyanakkor a nagy gyártóberuházások továbbra is jelentős területigényt generálnak. Borbély Gáborral arról is beszélgettünk, meddig tarthat ez a kettősség, van-e még létjogosultsága a spekulatív raktárfejlesztéseknek, és mi hozhatja vissza a logisztikai ingatlanokat a befektetők fókuszába.
A pandémia éveiben szinte megállíthatatlannak tűnt a logisztikai ingatlanpiac. A fejlesztések egymást érték, a bérlők versenyeztek a korszerű raktárakért, és úgy tűnt, a keresletnek nincs felső határa. Mára azonban látványosan lelassult a piac. De vajon valóban véget ért a logisztikai boom, vagy csupán egy természetes piaci korrekció zajlik? Hogyan alkalmazkodtak a fejlesztők a megváltozott piaci környezethez, és miért jelent ma versenyelőnyt egy félkész logisztikai csarnok? Kérdéseinkre Beck Tamás, a Colliers ipari és logisztikai ingatlanok üzletágának vezetője válaszolt.